Kutyák féregtelenítéséről

A fonál- és galandférgek a kutyák leggyakrabban előforduló parazitái. Egyes fajok (pl. a Toxocara canis orsóféreg) a vemhes kutyák méhlepényén áthatolva, mások az anyatejen át fertőzik az újszülötteket. A szoptató szukák a kölykeik nyalogatása során is fertőzhetnek, ezért fontos az alomból kikerülő kiskutyák azonnali lemosása a szülés után. A fertőzött állatban a férgek a test különböző részeibe vándorolnak, a fertőzés módjától, a féreg fajtájától, az állat korától, nemétől, stb. függően. Egyes férgek a bélcsatornában élősködnek, a bélsárral is ürülnek. Felnőtt állatokban a lenyelt peték a bélbe kerülnek és lárvákká fejlődnek, ezek a lárvák a test különböző részeibe vándorolnak. A férgek károsító hatása a lárvavándorlás során bekövetkező károsodásra (pl. májgyulladás, tüdőgyulladás, stb.) és a felnőtt férgek káros hatásaira és a férgek által termelt toxikus anyagok által okozott károsításokra (pl. bélgyulladás, táplálékelvonás, stb.) osztható. A férgesség elsősorban néhány hetes kölyökkutyákban nyilvánulhat meg jellegzetes klinikai tünetekben (pl. körte alakú, feszes has, hasmenés, fehér nyálkahártyák, remegés, bizonytalan mozgás, lesoványodás, szánkázás, stb.). Esetenként a súlyos fertőzöttség a féregellenes kezelés hiányában a kölyökkutyák elpusztulását is okozhatja. Egyes férgek fejlődéséhez szükséges közti gazdák bolhák, így a bolhák elleni kezelés, illetve a rendszeres megelőzés fontos része a férgek elleni védekezésnek.

A megelőzés, illetve gyógykezelés lényege a féregtelenítés. Mindenképpen javasolható, hogy a felnőtt kutyákat negyedévenként, a tenyészállatokat a fedeztetés előtt, félidős vemhesen (kb. 3O nappal a várható ellés előtt) és a várható ellés előtt egy-két nappal, majd az anyaállatokat a szoptatás ideje alatt, a kutyakölyköket 2, 4, 6, 8 és 12 hetes korukban, majd 4, 5 és 6 hónapos korukban is féregtelenítsük. Meg kell előzni az újrafertőződést is, a fertőzött állatok bélsarát össze kell gyűjteni, el kell távolítani, különösen a féregtelenítés után kell erre nagy gondot fordítanunk, hiszen a peték a környezetben akár hónapokig is fertőzőképesek lehetnek. A bélsárürítés helyét alaposan mossuk fel és fertőtlenítsük. Ha a háztartásban több kutyája, esetleg macskája van, valamennyit egyszerre féregtelenítse. Fontos része a megelőzésnek, hogy nem szabad adni nyersen húst és belsőségeket, főleg sertésből, nyúlból, juhból és kecskéből származókat a kutyáknak és macskáknak. Egyes férgek emberi megbetegedéseket is okozhatnak (zoonózisok). Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a gyerekek, főleg azok, akik gyakran érintkeznek kutyával. Általában ők fertőződnek, miután állati bélsárral szennyezett kezükkel szájukba nyúlnak. Ennek megelőzése érdekében a gyermeke a kutyával való játék után mindig mosson kezet. Az utcán a kutyaürüléket össze kell takarítani és el kell távolítani. Lehetőleg a kutyákat tartsuk távol azoktól a játszóterektől, homokozóktól és parkoktól, ahol gyerekek játszanak. A féregtelenítés pedig mindig teljes spektrumú, állatgyógyászati szerekkel (tablettával vagy pasztával)  történjen, a testsúly szerinti adagolást pontosan tartsuk be. Itt kell megjegyezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a humán féregtelenítők, pl. a Vermox tabletta és a fokhagyma nem alkalmas kutyák féregtelenítésére. Megjegyzendő, hogy tanácsos lenne a félévenkénti bélsárvizsgálat elvégeztetése az állatorvosok által még azoknál a kutyáknál is, amelyek semmiféle rendellenességet nem mutatnak.

Mi ellen védenek a védőoltások?

 1, Veszettség (Rabies, Lyssa)

Világszerte előforduló gyógyíthatatlan betegség. Egy igen ellenálló vírus okozza, mely legtöbbször ragadozó állatok (róka, denevér, kutya, macska) marásával (a nyállal) kerül a melegvérű állatok (emlősök, madarak), az ember szervezetébe.

1930-as évektől kötelező Magyarországon a veszettség oltás, ennek köszönhetően a betegség visszaszorult, de a rókák harapásukkal megbetegíthetik a nem oltott kutyákat, ill. a kötelező oltásba be nem vont macskákat, más haszonállatokat.

A betegség tünetei változatosak (ingerlékenység, tompultság, nyálzás, bénulás), az állat viselkedésének megváltozása esetén mindig gondoljunk rá! (nincs barátságos róka, csak veszett!)

Veszett macska különösen ingerlékeny, és általában a fejre, nyakra támad, ott mar.

A veszettség elleni oltóanyagok alkalmazása lehetővé teszi, hogy az ember közvetlen környezetében élő kutyákat, macskákat állandó védettségben tartsuk. Előírásaink szerint minden három hónaposnál idősebb kutyát évente be kell oltani, az első évben pedig az oltás ismétlése nem szabad, hogy elmaradjon! Célszerű a házkörül élő macskákat is beoltani, hiszen a macskák általában sokkal nagyobb területet járnak be, mint kutyáink, ráadásul gyakran keverednek bele kóbor állatokkal zajló verekedésbe! Arról már nem is beszélve, hogy az ölünkben tartott cicus rengetegszer megkarmol-megharap bennünket, és nem szoktunk ennek túl nagy jelentőséget tulajdonítani!

2, Szopornyica (Distemper, Morbilli vírus)

Hazánkban is régóta ismert betegség. A fiatal kutyák elhullásán kívül, a gyógyult kutyák jelentős részében -idegrendszer károsodás miatt- a szaglás elvesztését, vagy görcsös, ill. bénulásos állapotot okozhat.

A kutyákon kívül a menyétfélék - köztük a vadászgörény- is megbetegedhetnek.

Általában a kilehelt vírust tartalmazó levegő, vagy különböző tárgyak vihetik át a fertőzést.

A fertőződés után kb. egy héttel az alábbi tüneteket észlelhetjük: magas láz (40 fok), orrfolyás, kipirult kötőhártya, kedvetlenség. Pár napos látszólagos gyógyulás után újra lázas állapot alakul ki, gennyes orr-, kötőhártyagyulladás, torokgyulladás, hasmenés. A betegséget túlélő kutyák egy részében visszamaradhatnak maradandó elváltozások, így a talppárnák megvastagodása, izomrángások, hátulsó testfél gyengeség.

A betegség ellen oltással védekezhetünk. A kölyköket 8-10 hetes korban először, majd 3-4 hét múlva ismét be kell oltani. Féléves korban, majd évente egyszer végzett emlékeztető oltásokkal megelőzhető, hogy korábban át nem vészelt kutyák később ne betegedjenek meg.

3, Fertőző májgyulladás (Canine adenovirus: CAV-1)

Vírusos megbetegedés. A kutyák nagy része átesik rajta életében, sokszor tüneteket nem okoz, de elhullás is előfordul. A vírus a bélsárral, vizelettel, testnedvekkel kerül a szervezetbe, főképp a szájon át.

A megbetegedés során a tünetek változatosak lehetnek: 40-41 fokos láz, hányás, étvágytalanság, szomjúság,(sokszor mérgezésre gondol a tulajdonos) vérzések a szájnyálkahártyán, sárgaság, véres vizelet, véres bélsár, vizenyő, görcsök, bénulás. A gyógyuló állatokon előfordul a szemek megbetegedése, szaruhártya-gyulladás és a „kékszeműség” kialakulása. A betegség fentiekben leírt tünetei mellett leírtak olyan járványokat is, ahol a kutyákon légzőszervi tünetek jelentkeztek, savós orrfolyás, nehéz légzés, köhögés, tüdőgyulladás.

A gyógyítás csupán a tüneteket enyhíti, a betegség ellen oltással tudunk hatékonyan fellépni. 10-12 hetesen, majd évente adott oltás megfelelő védelmet nyújt.

4, Vírusos bélgyulladások

Főképp a nagy számban együtt tartott kutyák között jelent meg a 70-es években, majd terjedt el a főként parvo-, corona, és rotavírusok okozta megbetegedés.

4/a Parvovírusos bélgyulladás:

1980-ban jelent meg Magyarországon a betegség, tömeges elhullást okozva főként a kutyakölykök között.

A vírus igen ellenálló, a környezetben sokáig fertőzőképes marad. A beteg kutya bélsarával üríti a vírusokat, de fontos szerepe van a betegség terjesztésében a ketreceknek, szállító- takarítóeszközöknek.

A vírus főleg a szívizom-, ill. a bélhámsejtekben szaporodik. A betegség során ezeket a tüneteket észleljük: hányás, hőemelkedés, elerőtlenedés, étvágytalanság, majd sárgás, később véres hasmenés. 1-2 nap alatt súlyos kiszáradás alakulhat ki, ezért minél előbb állatorvosi ellátásra szorul!

A legalább 8-10 hetes korban 2-3 hetes időközzel kétszer oltott kutyák túlnyomó többsége 6 hónapot meghaladó védettséggel ruházható fel, amely évenkénti emlékeztető oltással megújítható.

4/b Coronavírusos bélgyulladás:

Főként fiatal kutyákban okoz hányással, elhúzódó, kellemetlen bűzös, sárgásbarna bélsárral járó megbetegedést. Általában csak más vírusokkal (parvovírus lsd. előbb), parazitákkal történő együttes fertőzéskor okoz komolyabb bántalmat. A védőoltás beadásával és megfelelő higiéniával többnyire megelőzhető.

5, Leptospirosis

Általában különböző állatfajok vizeletével (kutya, sertés, rágcsálók) kerül a környezetbe ez a baktérium és fertőzi meg kedvencünket szájon át bejutva, vagy akár a szem kötőhártyáján, bőrön át (úszás természetes vizekben!)

Fiatal kutyákban átmeneti lázat, levertséget, étvágytalanságot, majd egyre súlyosbodó sárgaságot (a szem kötőhártyáján, száj nyálkahártyáján jól látható), barnás vizeletet találunk, hányás, hasmenés is előfordulhat.

Idősebb kutyáknál is többnyire rövid lázas állapottal kezdődik, és csakhamar teljes étvágytalanságban és levertségben nyilvánul meg. Nem ritka az ismételt hányás és csillapíthatatlan hasmenés. A bőr feltűnően rugalmatlanná válik. Az állatok púposított háttal, feszesen járnak, a vesetájék fájdalmas, sokat isznak és gyakran nagy mennyiségű vizeletet, ürítenek.

Kombinált vakcina beadásával megfelelő védelmet nyújthatunk a megbetegedés ellen. De tudni kell, hogy ezeknek a vakcináknak az összetevői közül a Leptospira váltja ki a leggyengébb védekezési reakciót a szervezetben, ezért csak úgy várható tőle kielégítő védőhatás, ha az első két évben legalább félévenként, majd ezt követően évenként megismételjük az oltást.

Az ember a leptospirák iránt fogékony, ezért a nem csupán az állat egészsége érdekében szükséges a védőoltás beadása, de saját egészségünk védelmében is.

6, Lyme kór (Borrelliosis)

A Lyme kór egy jellegzetes alakú baktérium a Borrelia burgdorferi okozza kutyákban és emberben egyaránt. A kórokozót a fertőzött kullancsok hordozzák, és azok csípésével jut be a szervezetbe, ahol a véráram segítségével szétszóródik, és főként az ízületekben huzamosabb ideig megtelepszik. A betegség emberre is veszélyes, a fertőződés ebben az esetben is kullancscsípés útján következik be, a kutyától közvetlenül nem lehet elkapni.

A kutyák szerepe annyi lehet az ember fertőződésében, hogy a kullancsokat bundájukban hazaviszik a sétáról, így azok az ember közelébe juthatnak. Emiatt is fontos a kutyák kullancsok elleni védelme.

Az első tünetek a kutya étvágytalansága. Ezen kívül az ízületek fájdalmassága miatt a beteg kutyákra az óvatos járás jellemző. Gyakran magas láz is kíséri a fenti tüneteket. A sántaság és az ízületek megduzzadása rendszerint hirtelen jelentkezik, és egyik lábról a másikra „vándorolhat”. Ha nem kerül a kutya állatorvoshoz, a sántaság hirtelen elmúlhat, majd hetekkel-hónapokkal később visszatérhet.